Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten jelentette be, hogy szubvenciós vizsgálatot indítanak a kínai e-autók unióba irányuló exportjával kapcsolatban. Most az uniós végrehajtó testület a Népszavának ismertette, hogy ez egyelőre a beszállítókra nem terjed majd ki, de egy másik eljárás még okozhat gondokat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy egy német-francia terv az EU átalakítását tűzte ki célul, aminek egyik nagy vesztese Magyarország lehet. Úgy semlegesítenék a vétófegyvert, hogy közben a kohéziós forrásokon keresztül továbbra is befolyást tudnának gyakorolni a magyar folyamatokra, ráadásul a legfontosabb uniós döntésekbe nem szólhatnánk bele. A témáról Szabó Dánielt, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük. A műsor második részében Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke volt a vendégünk, akit a magyar makropályáról, valamint arról kérdeztünk, hogy miért hibás a jelenlegi gazdasági helyzetünkre a válság kifejezést használni.
Az Európai Bizottság közzétette második éves jelentését a 800 milliárd eurós NextGenerationEU program egyik sarokkövének számító helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) végrehajtásáról. A jelentés nemcsak az RRF végrehajtása terén elért eredményeket hangsúlyozza, hanem kiemeli annak létfontosságú szerepét is az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta kihívások kezelésében, különösen az energiapiaci zavarok esetében.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a brit GSK gyógyszergyártó vállalat egyik részlegének, a ViiV Healthcare-nek a HIV-fókuszú gyógyszerének alkalmazását. A gyógyszer, amely hosszú hatású injekciós és tablettás formában is elérhető, csökkenti a szexuális úton terjedő HIV-1 fertőzés kockázatát a felnőttek és a serdülők körében.
Egyszerűsített uniós intézményi rendszer, kisebb Európai Parlament, valamint a nemzeti vétójogok megszüntetése szerepel abban az intézményi reformtervezetben, amelyet a francia és német kormányok mutatnak be kedden. A berlini-párizsi paktum négy különböző szintbe sorolná a tagállamokat, ha nem sikerül áttolni az alapszerződések módosítását. Az első kategóriában lévő országoknak lenne tényleges beleszólásuk a legfontosabb ügyekbe, a többi tagállam lényegében sok témánál a partvonalról kiabálhatna csak be. Magyarország lehet az egyik nagy vesztes.
A német kormány a hírek szerint egy több milliárd eurós támogatási rendszer bevezetését tervezi, hogy az egekbe szökő energiaköltségekkel küzdő iparágait kompenzálja. Olaf Scholz német kancellárt emiatt két oldalról is támadják: mivel ő maga korábban ellenezte az ilyen jellegű támogatásokat, egyre nagyobb nyomással néz szembe mind saját pártja, mind Németország 16 tartományának regionális vezetői részéről, hogy fontolja meg az intézkedést. Eközben pedig az Európai Unióból is kritizálják az állami támogatások túl szabados használata miatt. Scholz enyhített álláspontján, de hangsúlyozta, hogy óvatos piaci beavatkozásra van szükség.
Ukrajna bejelentette, hogy jogi eljárást kíván indítani Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ellen, mivel azok nem hajlandók feloldani az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalmukat. Tarasz Kacska, Ukrajna kereskedelmi képviselője a Politico Playbooknak adott interjúban jelentette be a lépést, amely komoly fejtörést okozhat majd az Európai Uniónak.
Ursula von der Leyen az EU állapotáról szóló szerdai beszédében egy politikai bravúrral talált egyetlen mondatot, amelyet minden szereplő a maga kedve szerint értelmezhet az egész államszövetségét meghatározó intézményi reform vitájában. Az Európai Bizottság elnöke bár azt mondta, hogy támogatja, hogy a hatalmi és döntéshozatali egyensúlyon változtasson, de óvatosan hosszútávú folyamatot ígért az uniós alapszerződésekről szóló változtatások kapcsán. Ezzel együtt is új politikai eszköztár keresésére kényszerítheti Orbán Viktort és kormányát az EU-s tárgyalásoknál: a tanácsi vétójog elvesztése, az Európai Parlament jogköreinek bővítése mind olyan pontok, amelyek ellentétesek a magyar kabinet irányvonalával. Bóka János EU-ügyi miniszter már jelezte is, hogy ellenzik az intézményi reformot.
Végre kiderült, hogy Varga Mihály keményen ellenzi az uniós javaslatot a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról, tartva attól, hogy Brüsszel túlzottan beleszólna a magyar költségvetési politikába. A vitás tervezet a tagállamok közötti szigorú költségvetési szabályok felülvizsgálatát célozza, de sok kritikát kap a mozgásteret biztosító kivételezések és a fenntarthatósági kritérium miatt. Az egyezség késlekedik, és lehet, hogy az eredeti szabályok maradnak életben a Covid és az orosz-ukrán válság miatt. Magyarország így újonnan csatlakozik be a már hónapok óta tartó konfliktusba.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy szubvencióellenes vizsgálatot indít a kínai elektromos járműgyártók ellen. A döntés Franciaország nyomására született, amely arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy fellépjen a kínai elektromos autók európai piacra való beáramlása ellen. A kínai állami támogatások vizsgálata a szektorban figyelmeztető lövést jelent Brüsszeltől. Ráadásul mindez Magyarországot is érzékenyen érintheti, amely az e-autók ellátására építve jelenti be sorra az akkumulátoripari beruházásokat. Ráadásul úgy tudni, hogy kínai autógyártókkal is tárgyalhat a magyar kormány, így a mostani uniós lépés már súlyos kockázatot jelent a hazai gazdaság számára is. A Portfolio-nak nyilatkozó források szerint eleve tervben van az itthoni beruházások vizsgálata, mert az EU-s belső piacot fenyegeti a kínaik által Magyarországon megszerezhető Made in EU jelzés.
A 2024-es európai parlamenti választások előtt mintegy 9 hónnappal indíthaja meg Ursula von der Leyen az újraválasztási kampányát, amelyben épp a választók érdekesek a legkevésbé. Míg Európában meghatározó lehet a szerdai bizottsági elnöki beszéd és az EP-választás, addig Magyarországon az önkormányzati voksolással együtt zajló kampány várhatóan kevesebb hangsúlyt kap. Magyar kormányzati kritikák és politikai csapdák színesítik von der Leyen politikai játszmázását, miközben Emmanuel Macron is kihasználhatja a vitákat, hogy Párizs számára megszerezze a legfontosabb uniós pozíciót. Egy az Orbán Viktor vezette kabinetet bosszantó szabályozás felemlegetésével Ursula von der Leyen viszont magához édesgetheti Párizst.
Az infláció várható további csökkenése mellett az Európai Unió gazdasága növekedési pályán marad, noha lendülete enyhül, ami várhatóan 2024-ig elhúzódik - közölte az Európai Bizottság a hétfőn közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében.
Az Európai Bizottság bejelentettem hogy a Horizont Európa program részeként a 2022-2023-as időszakra összesen 166 millió eurót különítenek el 54 innovatív űrkutatási projekt támogatására, amelyeket az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség (HaDEA) és az EU Űrprogramügynökség (EUSPA) hajt végre - derül ki az uniós végrehajtó testület közleményéből.
Egyelőre messzinek tűnik, hogy a magyar kormány akár a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) vagy kohéziós források lehívásáról megállapodásra jusson az Európai Bizottsággal, az pedig már gyakorlatilag a jövő évre tolódott, hogy az első transzferek megérkezhessenek ebből a két alapból. Azonban a múlt héten beadott RePowerEU-fejezethez kapcsolódó RRF-hitelkérelemből (bár utolsóként került ki Brüsszelbe), mégis megérkezhetnek az első utalások a költségvetésbe. Ennél a forrásnál ugyanis egy kiskapunak hála ki lehet kerülni a jogállamisági eljárással járó blokkolást. Azért jogi és politikai bizonytalanságok még akadnak.
A kormány azt tervezi, hogy az évtized végére megháromszorozza, azaz 1 GW-ra növeli, a magyarországi szélerőmű kapacitásokat, miközben 5 GW-ról 12 GW-ra növeli a naperőművi kapacitásokat, emellett pedig legalább 2027-ig, az új gázerőmű megépüléséig, üzemben tartaná a legnagyobb CO2-kibocsátással járó Mátrai Erőművet, és közben aktívan vizsgálja a kis moduláris atomreaktorok telepítését is – többek között ezek derültek ki a minap Brüsszelbe kiküldött, itthon még nem bemutatott frissített Nemzeti Energia- és Klíma Terv anyagából. Ezek a célok lényegében a megerősítései annak az összefoglaló tervezetnek, amelyet a nyáron társadalmi egyeztetésre is kitett a kormány. Emellett lakossági szempontból kiemelten fontos, hogy a kormány szerint „mintegy 2,6 millió lakóingatlannál szükséges valamilyen mértékű energetikai korszerűsítés, amit egyebek mellett pénzügyi ösztönzéssel indokolt elősegíteni”. Az anyag azonban sajnos az érdemi részleteket nem tartalmazza.
A nyáron lezajlott magyarországi társadalmi egyeztetés után a minap felbukkant az Európai Bizottság oldalán a Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) frissített, 259 oldalas angol, és 267 oldalas magyar nyelvű tervezete, amelyről itthon még nem volt bejelentés – szúrta ki a Portfolio.
Az Egyesült Királyság a brexit után is visszaléphet a Horizont Európa kutatási programba, miután sikerült megállapodni arról, hogy a brit költségvetés pontosan milyen pénzügyi hozzájárulásokat fizessen. Eközben Magyarország esetében a modellváltott egyetemek és kutatóintézetek továbbra sem köthetnek szerződéseket.
Az Európai Unió hamarosan lesújthat kardjával a legnagyobb technológiai cégekre, miután életbe lépett a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvény, és azt is megnevezte, hogy mely óriásvállalatokat kötelezi megfelelésre. A Facebook (Meta), a Google, az Amazon, az Apple és a Microsoft is retteghet, mivel kapuőr besorolást kapott Brüsszeltől. Az eddigi tapasztalatok alapján súlyos bírságokra számíthatnak.
Az Európai Bizottság szerdán egységesített európai fogyatékossági kártya bevezetését javasolta, amely egyenlő feltételek mellett kedvezményes elbánást és parkolási jogokat biztosít a fogyatékossággal élők számára minden tagállamban.
Iliana Ivanova, az Európai Bizottság oktatásért, kutatásért, innovációért, kultúráért és ifjúságért felelős bolgár biztosjelöltje keddi EP-meghallgatásán a magyar kormánnyal fennálló Erasmus- és Horizont-programokat érintő vitáról is kérdéseket kapott. Ivanova hangsúlyozta a szabályok és előírások betartásának fontosságát, és kijelentette, hogy bár kész együttműködni a magyar kormánnyal, végső soron az ő felelősségük az ügy megoldása.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
